Magamról

Deszkás Barbi vagyok, deszkázva járom az utcákat, figyelem az embereket, és jól kiírom őket magamból, ha hazajövök. Ha találkozol velem, meg ne szólalj, mert kihallgatom a beszélgetésedet, és felírom ide! :) A mindennapi közélet apró rózsaszín hősnője vagyok, és mindent KOMMENTÁLOK!!!

2010. június 12., szombat

Kisemmiző szülők

Ha már elmúltál 18, és kényelmetlenül érzed magad a saját házad táján, érdemes kicsit körülnézni, és megnyílni arra, hogy a szüleid nem komplettek.

A saját bőrömön tapasztalni nem volt elég, másoktól kell hallanom ugyanezt: a kislány, aki betölti a 18-at hirtelen nem számít gyereknek, sőt, már az egész gyerekkora nem számít, most már mindent ki lehet teregetni.
Mind a 40 nőt, akivel agyoncsalta Anyukát, mind az összes tartozást, ami rávilágít arra, miért néznek rád fura mosollyal a bácsik az utcán, és az összes szemétséget, pitiáner kis ügyeket, amelyek emögött húzódnak-húzódtak.

Ha a gyerekkorod azért romlott el, mert a szüleid nem voltak képesek kommunikálni, vagy egyszerűen minden felelősséget arra hárítottak, hogy megszülettél, őszinte együttérzésem, és alapítsunk egy klubot!

Aki ezt úgy olvassa, hogy tudja, hogy az ő családja tökéletes, annak szólok, hogy lehet. De nem biztos! Mert mi is ezt hittük kb. 20 évig. ;-)

Pusz-pusz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése